17. fejezet Döntöttem...

Alex Meraz Szemszöge :

- Ej Taylor jól eltűnt azzal a csajjal… hogy is hívják?
- Alyson. Egyáltalán nem tetszik, hogy ennyire oda van Tay ezért a csajért… még baj hoz a karrierjére… - morogta David, de mi már csak forgattuk a szemünket.
Komolyan David olyan mint Charlie. Az oké, hogy egy régi barátjával járjon valamelyikünk, de ha valaki másba zúgunk bele az már katasztrófa, meg összerombolja a karrierünket. Szörnyű ez a pasas, de hát el kell viselnünk, hisz ő a főnök.
- Na jó mivel Tay nincs itt nem tudunk mit kezdeni. – szólalt meg Ashley, és már vette a vállára a kis női fegyvertárát… egy retikült.
- Héj!! Álljon meg a menet! Attól még összeüthetünk egy paródiát nem?? – kérdezte David Melissára nézve, aki zavartan nézett vissza rá.
- Paródiát?? Taylor nélkül? Hmm… - hosszan elgondolkozott, majd felnyitotta a gépét és elkezdett gépelni.
„Hurrá” hangzott a halk, unott együttérzés a csapatban, úgy hogy David meg ne hallja.
Ez nem ér! Taylor ezt még megkeserüli, hogy kimarad abból, hogy hülyének nézzék. Hú ha a szemem elém kerül komolyan meggyepálom a kölyköt. Most otthon lehetnék feleségemmel, és mégis itt kell robotolnom, plusz még hülyének is fognak nézni.
- Szóval a lényeg, hogy…

40 Perccel később:

Jasper nagy nehezen elhurcolt a hátán a Cullen csapat elé, majd letett a földre de nem eresztett.
- Úristen! Mi történt? - kérdezte egyszerre az épp kipakoló család, hisz nemrég voltak a forgató könyv szerint vakáción.
- Úgy öt napja, ez az idióta elkezdett üldözni engem! – förmedtem mindnyájukra, miután a Kamera épp a pofámhoz ért - Nem hagyott békén, valami olyasmit hebegett, hogy én leszek a legjobb barátja! Meg rendszeresen gondozni fog, etet, kapok bolhanyakörvet, meg ilyen hülyeségeket! – morogtam, majd Rosalie megszólalt.
- A Bolhanyakörvet támogatom! – kiabálta lelkesen, amire egész testemmel remegni kezdtem, de Jasper mellém sétált és megsimogatott, én meg unott képpel néztem arra a gondoskodó arcára, és abbahagytam a dühkitörést.
- Szóval! Azt hittem, legalább viccel, vagy ilyesmi és mivel farkas alakban voltam, nem tudtam vele beszélni. Már épp átváltoztam volna, mikor ez a barom le akart teperni és egy póráz volt nála. Hát erre, annyira mérges lettem, naná, hogy nem tudtam visszaváltozni. Gondoltam elfutok, majd a határnál úgyis megáll, de ez a rohadék még a határt is átlépte volna, ha nem fordulok vissza és morgok rá! A többiek azt hitték, hogy hülye vagyok! Kiröhögtek. Aztán, mikor másnap sem hagyott békén, kezdtek komolyan venni. Egész eddig folyamatosan zaklatott! Amint megláttam, vagy megéreztem a szagát, olyan ideges lettem, hogy rögtön átváltoztam! Adnak távoltartási végzést vérszívók ellen is? És most elkap, aztán ideráncigál! Mi a fene van ezzel? – kiabáltam, megint remegve, de a kis „gazdám” megint lenyugtatott.
- Ez egy jó kérdés. - mondta Carlisle. - Edward, esetleg meg tudnád mondani, ha már a fivéred nem szól egy szót sem?
- Hát nagyon kuszák a gondolatai, de megpróbálom kideríteni… - mondta Robert, s bevetette azt a speciálisan gondolkodó arcát, amin mindig elnevetem magam.
- ELÉG! – kiáltott bele David, s mérgesen felém nézett – Alex az istenért is!! Sosem fogod megszokni, hogy ilyen pofát kell vágnia? – kiabált, de ez sem hatott… tovább nevettem.
- El…elnézést! – kacarásztam, majd nagy levegőt vettem, s komoly arcot erőltettem magamra.
- CSAPÓ 28!
- Hát nagyon kuszák a gondolatai, de megpróbálom kideríteni. – mondta újból azt a gondolkozós arcot vágva, de most meg ő nevette el magát, és már mi se bírtuk nagyon.
- Ajj! Jól van 10 perc szünet! Addig próbáljatok hozzászokni! – morogta David, s hátra ment venni egy kávét, mint mindig, mikor kikészítjük.
A szemünkkel végigkövettük a főnököt, míg eltűnik, s utána kezdtünk el újból nevetni.
Hülye egy forgatókönyv… ilyen marhaságot is csak Melissa tud kitalálni… még hogy Jasper kutyát akar és ezért hazacipeli Pault. Hát ilyen nincs!
Egyre jobban és jobban röhögtünk, nem bírtuk megállni.
Újból kezembe vettem a forgatókönyvet és elkezdtem olvasgatni.

Alyson szemszöge: (40 perccel ez előtt)

- … és te ilyen lányt szeretnél aki mindent kimond? – néztem gyönyörű szemeibe.
Ő elkezdett mosolyogva bólogatni, s nagyot sóhajtottam szerelmesen, teljesen elalélva a tekintettől.
Döntöttem.
- Hát… ha ide óhajtasz költözni miattam a szomszédba örökké akkor…
Nem tudtam befejezni megint a mondatot, azonnal megcsókolt boldogan, s hevesen, s most már én is tudtam mit csinálok. Taylor Lautnerrel csókolózok.
Olyan… csodálatos. Kicsit nyálas, de akkor is olyan jó őt csókolni. A szívem hangosan dobog, és úgy érzem, boldog vagyok. Hiányzott már ez a boldogság, és rájöttem az előző kérdésemre. Lautner volt mindig is a szívem választottja, hisz sokkalta boldogabb vagyok vele, mint Brownnal. Vele úgy éreztem mindig is csak alsóbb rendű lény vagyok nála, Lautnerrel meg tudom hogy egy szinten vagyok, még ha ő sztár is, de van miről beszélgetnünk, és ugyan az a stílusunk szinte… ezt persze azon a bizonyos parkos óráknál tudtam meg. Olyan jó volt már akkor vele lenni, és el sem hiszem, hogy nem vettem észre mennyi a különbség amikor vele vagyok, és amikor Brownnal voltam. Most már tudom hogy ez a Tay az igazi, akit most csókolok, és sose lesz más remélem.

Taylor Lautner szemszöge :

Újból megcsókoltam, s nem akartam ezt a csodás tevékenységet abbahagyni. Olyan boldog voltam végre hogy vele lehetek. Végre azzal lehetek akivel akarok, és akit szeretek teljes szívemből. Bármit megtennék ezért a lányért. Akár a karrieremet is feladom csak vele legyek, hisz tetőtől talpig szerelmes vagyok belé.
A csókunk véget ért lassan – ami megjegyzem hogy nagyon pocsék érzés – s érdekesen böngészte a szemeimet.
- Ezt nem hiszem el! – mondta döbbenten.
- Mit nem hiszel el?
- Én… én… én veled járok! – nyögte ki mintha valami csodáról beszélt volna.
- Igen.
- De ÉN! Az a lány aki már a Twilight óta Jacobról álmodozik! Az a lány aki elájult amikor még nem is látott!! Én járok veled! – esett lassan kétségbe és már kezdett hisztérikusnak hallatszódni a hangja de az az óriási mosoly az arcán megnyugtatott hogy nem kell diliházba költöznöm mellé.
Elkezdtem jóízűen kacarászni rajta, de ő csak mosolygott tovább s hitetlenkedett.
- Jaj na!! Ez nem vicces!! Eddig azt hittem csak rajongok érted most meg rájövök hogy egyenesen szerelmes voltam minden képbe a szobámban amin rajtavoltál! Ráadásul most hogy megismertelek csak még jobban beléd estem!
- Nagyon szeretlek! – öleltem meg, s ő szintén átölelt, s a kezét felcsúsztatta a hátamra.
Nagyon jól esett ez a kis simogatás, s az ölelése. Vissza sem akarok emlékezni milyen szörnyű volt erre várni.
- Én is nagyon szeretlek!! – mondta ő is, és egyre szorosabban öleltük egymást.

Alyson Szemszöge (5 perccel később):

- Eljössz velem dolgozni? – kérdezte kíváncsian, mikor épp a cukrot öntöttem a teás kancsóba.
- A kutya fáját! – mérgelődtem, mikor vagy fél kg cukor beleborult az alig 1 literes üvegbe, amiben vagy 5 evőkanál citromlé várta az ízesítését – most már teljes értékű limonádét iszunk, nem teát! – morogtam, s kikapcsoltam a vízforralót, majd öntöttem a cukorhoz még több citromlevet, hogy ellepje a cukrot… végül még talán egy két deci víz belefért, s elkezdtem kavargatni az immáron cukros citromlének nevezhető italt.
- Nos? – kérdezte újból.
- Nem tudom hogy jó ötlet e… - kavargattam az innivalót – David úgy kivág a forgatásról, hogy el kellene hagynom a földrészt. – nyöszörögtem, s megint elnevette magát.
- Mennék veled. – mondta.
- Itt hagynád a munkatársaidat?
- Hagynálak egyedül bolyongani a világban? – vágott vissza, s ez mind nagyon jól esett.
- Nem fognak meggyepálni ha visszamész?
- Valószínűleg… de jobb mint David kitörése. – mosolygott, s nagyot sóhajtottam… nem igazán ismerek én ott senkit… csak elképzelésem van milyenek lehetnek.
- Rendben. Akkor menjünk!

Kellan Lutz szemszöge.
Forgatási Helyszín

Szerencsére nem volt valami sok szerepem… csak röhögni az egészen, amit már amúgy is tökéletesen megy. Ez a szerep igazán rám illik… bambulni és nevetni.
Már harmadjára olvastam végig a forgatókönyvet, de még mindig nem szoktam meg…
- Na jó!! Alex! – emelte fel a fejét Robert, s bevetette azt az érdekes pofát.
Persze a problémás szürke nem bírta ki nevetés nélkül, miután elkezdtem jó hangosan hahotázni.
- Sziasztok! Miről maradtam le? – jött be végre dolgozni Tay, Alyson kezét fogva.